Indul a klímavadászat

A sok éves gyakorlat azt mutatja, hogy a nyár elsõ hõségriasztásával egyidõben ugrásszerûen megnõ a klímaberendezések iránti kereslet. Napok alatt hiánycikké válnak a különbözõ típusú, enyhülést adó készülékek, ám mivel sok esetben nem kis beruházásról van szó, érdemes néhány dolgot átgondolni vásárlás elõtt. Összegyûjtöttük a klímaválasztás legfontosabb szempontjait.

Legyezõ, ventilátor vagy klíma legyen?

A legegyszerûbb klimatizálási módszernek a mobilklíma tûnik, hiszen telepítéséhez nincs szükség szakemberre, nincs helyhez kötve, könnyen kezelhetõ. Hátránya viszont, hogy nem jó az energia-kihasználása, és csak egyetlen, kisebb helyiséget képes lehûteni. Mobilklímát 50 és 100 ezer forint között találunk a piacon 2,5-3,5 kW hûtõteljesítménnyel. Hasonló teljesítménnyel gyártanak ablakklímákat is, melyek hazánkban kevésbé terjedtek el. Tekintettel arra, hogy a felépítésük egyszerû, ezért az ablakklímák csak bizonyos határokon belül használhatók, illetve csak behatárolt igényeket elégítenek ki. A készülék belsõ fele csendes, míg a külsõ oldalon helyezkedik el a kompresszor és a kondenzátor, a kondenzátor ventilátorral együtt, amik hangosak. Az ablakklímák általában +18-35 C külsõ hõmérséklet mellett üzemeltethetõek és a helyiségben 20-26 C hõmérsékletet képesek tartani. 70 és 100 ezer forint között és több teljesítményfokozattal kaphatóak.

A klasszikus légkondicionálók szélesebb körben ismertek, és noha a vezetõ gyártók már gondoskodtak az új generációs, energiatakarékos, halk üzemû készülékekrõl, még mindig vannak néhányan, akik nem szívesen választják a klímaberendezéseket. Az õ figyelmükbe ajánljuk az invertes klímákat, amelyek amellett, hogy jóval kevesebb energiát fogyasztanak a hagyományos klímákhoz képest, nem zavarják a környezetet sem.

Ketyeg a villanyóra

Hazánk energiafogyasztásának tíz százalékáért a klímák felelõsek, érdemes tehát okos és környezetbarát berendezést választani, nem csak a pénztárcánkra, de a jövõ generációkra is gondolva. A hagyományos klímaberendezések vagy hûtenek vagy nem hûtenek, középút nincs, mivel nem képesek a teljesítményük növelésére vagy csökkentésére, hanem folyamatosan ki- és bekapcsolják a meghatározott sebességen és teljesítménnyel mûködõ kompresszort. Ezeknek a berendezéseknek a teljesítménye nem szabályozható, a készülékeket a szakma néha „fix” kompresszoros modellként is emlegeti.

Az úgynevezett inverteres klímák viszont intelligensen és energiatakarékosan mûködnek, azaz a teljesítményük az adott hûtendõ helyiség pillanatnyi hõszükséglete alapján meghatározott, és szabályozott, nem kapcsolnak ki és nem is kapcsolnak be igazán. Az inverteres teljesítmény-vezérlés folyamatos szabályozást tesz lehetõvé, így a klíma, mûködésének minden pillanatában, éppen akkora teljesítménnyel üzemel, amekkorát a körülmények és a távirányító tulajdonosa megkívánnak. Míg egy hagyományos, split készülék D, vagy E energiaosztályba sorolható (még a legjobb márkák is csak C osztályúak), addig az invertes klíma A és B osztályú, vagyis kategóriájában a leginkább energiatakarékos készülék.

Fontos tudni, hogy a klíma hatásfokát, más néven jóságát az úgynevezett COP szám mutatja. Ez az egyszerû hányados azt jelzi, hogy egy egység elektromos áram segítségével hány egység hûtési teljesítményt kapunk. Minél nagyobb ez a szám, annál jobb a készülék hatásfoka. Egy átlagos készülék jól méretezett viszonyok között 2-3 közötti COP értékkel üzemel, egy magasabb minõségû berendezés elérheti a 4,4 COP értéket is.

Egy másik megközelítés szerint, egy 90 ezer forint körüli, felsõ kategóriás split készülék 650 W/h fogyasztással üzemel, míg egy ennél olcsóbb készülék akár 100-150 W/h-val is többet fogyaszthat .

Egészséges hûtés

Sokak számára súlyos tüneteket okozó ellenség az allergia, amit csak fokozhat a klímaberendezés levegõt áramoltató hatása. Éppen ezért célszerû plazmaszûrõvel ellátni a készülékeket, hogy a különbözõ vegyi szennyezõdések, a cigarettafüst, a spórák, az atkák, a pollenek, és egyéb allergének ne irritálják az arra érzékenyeket. Valamint fontos, hogy a klímatulajdonosok legalább szezon elõtt egyszer átvizsgáltassák, megtisztíttassák a készülékeket szakemberrel, mivel mûködés közben a hõcserélõn átáramló levegõ óhatatlanul szennyezõdéseket hoz magával. A túl szennyezet szûrõk terhelik a berendezést, ezáltal akár többet is fogyaszthat, illetve csökkenhet az élettartama.

Az egészségmegõrzés szükségességére több légkondicionáló-gyártó is felfigyelt, ezért a legújabb klímaberendezések közül több típus is rendelkezik már légtisztító rendszerrel, valamint az egészséges lakókörnyezethez szükséges párátlanítás funkciójával. Érdemes tehát ebbõl a szempontból is megvizsgálni a kínálatot.

A törvény erejével

Végül pedig érdemes megbarátkozni a gondolattal, hogy a 2008. szeptember közepén életbe lépett új, országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló rendelet (OTÉK) szerint ezután nem kerülhet a homlokzatra szabadon álló kültéri egység, csak takarásba, elrejtve lehet azt felszerelni. A másik út, hogy hosszadalmas és drága engedélyeztetési eljárás során lehet elérni, hogy felkerülhessen a klímaberendezés az ablak mellé. A tavaly július közepén kihirdetett OTÉK-rendelet negyvenedik paragrafusa szerint „a homlokzaton (…) mesterséges szellõzéshez kivezetést létesíteni, továbbá helyiségszellõztetõ vagy klimatizáló berendezést elhelyezni” az épület külsõ megjelenésével összhangban, takartan lehet csak beépíteni, ha a tervezett megoldás nem veszélyezteti az épület állékonyságát, illetve nem károsítja a homlokzatot, nem sért az épített környezet védelmére vonatkozó érdekeket és nem zavarja, szennyezi az épület rendeltetésszerû használatát, nem okoz ártalmas mértékû páralecsapódást.

Valójában városképvédelmi szempontból mindig is aggályos volt a klímaberendezések homlokzatra szerelése, de ezt a települések saját hatáskörben oldották meg. Számos helységben és fõvárosi kerületben nem lehet a házak falán kültéri egységeket látni, ezeken a helyeken az önkormányzatok nem engedélyezték azok szerelését. Most törvényi, azaz általános érvényû szabályozás lép életbe.

( forrás: hg.hu )