A weblapunk cookie-kat (sütiket) használ, a magasabb vásárlói élmény eléréséhez. A  cookie-k használatával célunk, a minél személyre szabottabb ajánlatok összeállítása. A szabályzatról bővebben a Adatvédelmi nyilatkozatban  tájékozódhat tovább.
Termékek Menü

Hőhíd és penész

Csipak Zsolt
Hőhíd és penész Röviden arról, mi a hőhíd, milyen problémákat okoz és hogyan tudjuk megszüntetni

Önmagában nem okolható a dohos levegőjű, penészfoltos lakásért a műanyag ablak és a hőszigetelő rendszer. A penészedés problémája nagyon összetett dolog, és nem lehet megszüntetni egyszerű felületi kezeléssel. Ilyen esetekben szigetelésben jártas szakember, vagy a gyártó segítségére van szükség és a jelenség gyökerét kell kezelni.

Akár új építésű házról van szó, akár régiről, a penész gyakran támadja meg az épületek falszerkezeteit. Ennek két lehetséges oka van, az egyik, a talajból a falszerkezeten át felszívódó víz, a másik a hőhidak felületén lecsapódó pára.

Hogy közelebb kerüljünk a penészedés megszüntetéséhez, lássuk, mi is az a hőhíd. A sokat emlegetett, ám a laikusok számára kissé megfoghatatlan jelenség nem más, mint a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része. Egyszerű és szemléletes példa erre egy téglafal, benne egy, a helyszínen készített áthidalóval. A téglafal hővezetési tényezője sokkal alacsonyabb, mint a helyszínen készített beton áthidalóé, egészen pontosan a beton hővezetési tényezője 5,6-szor magasabb.  

A hőáram minden esetben a melegtől a hideg felé halad. Ott, ahol lényegesen magasabb a beépített anyagok hővezetési tényezője, intenzívebb hőáramlás alakul ki. Ilyen pontokon jobban szökik a meleg. Ott, ahova ez az áthidaló kerül, rosszabb lesz a szerkezet hőszigetelő képessége, vagyis több hő fog távozni a szabadba. Azt, hogy az adott szerkezet hőhidas-e, onnan lehet tudni, hogy lényegesen hidegebb a tapintása, azaz a belső felületi hőmérséklete alacsonyabb, mint a szerkezet többi részének.

Télen nagyobb az esélye, hogy hőhíd-problémák jelentkezzenek, hiszen annál intenzívebb a hőhíd, minél nagyobb a külső és belső hőmérséklet közötti különbség. Ám, ha a példában szereplő beton áthidalót szigetelőanyaggal együtt építik be, akkor lényegesen csökkenthető a hőhíd hatása is.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a hőhíd önmagában nem produkál minden esetben penészes tüneteket. Gyakran hallani, hogy a jól szigetelő műanyag ablakok beépítése után jelentkezik a probléma. Ha jól szigetelő ablak van egy házban, és a lakók nem szellőztetnek eleget, akkor a helyiség levegőjének páratartalma folyamatosan emelkedik. Egy szobában általában 20°C és 60 %-os páratartalom az ideális.

Ilyen körülmények között a pára 12-13°C hőmérsékletű szerkezeten már kicsapódik, gondoljunk csak a hűtőből kivett üvegekre. Egy jól szigetelt falszerkezet belső felületi hőmérséklete 17-18°C körül van, egy olyan falszerkezeté viszont, ami hőhidas vagy rosszul hőszigetelt, csupán 13°C. Ezen a hőmérsékleten a levegő páratartalma kicsapódik.

A probléma pedig csak fokozódik, ha a légcsere nem megfelelő, vagyis nem szellőzik eleget a helyiség, nő a páratartalom, ezzel együtt pedig nő a harmatpont, vagyis az a hőmérséklet, ahol kicsapódik a levegő páratartalma. Azokon a helyeken, ahol a levegő légmozgása alacsonyabb, például a szekrények mögött, ágyak mellett, ott a probléma hamarabb jelentkezhet és a hatása is intenzívebb.

A tünetek eltérőek lehetnek, de minden esetben rendkívül károsak. Megjelenhet fekete, összefüggő penész a falon, vagy megfigyelhető az úgynevezett gyöngyöző fal, de a bútorok szétmállása, penészesedése is kísérő jelenség lehet. A penészes foltok leggyakrabban a sarkokban, az ablakok fölött, az ablaknyílások belső oldalain, a mennyezet és a fal csatlakozásánál vagy a fal és a padló csatlakozásánál fordul elő, ami azt is mutatja, hogy itt vannak a hőhidak.

Ha a szigetelés után megjelenik a penész, akkor az a nem megfelelő kivitelezés és a szerkezetek nem átgondolt szigeteléséből adódhat. A hőszigetelés ugyanis úgy működik, mint egy külső takaró a házon. Megakadályozza, hogy a falak áthűljenek télen, illetve, hogy nyáron túlságosan felmelegedjenek. A jó szigeteléssel a korábban szigeteletlenül beépített áthidaló, vagy koszorú hőhíd hatása jelentősen csökkenthető. Adott esetben, például konzolosan kinyúló erkélylemezek esetében, a nem teljes körű, utólagos hőszigetelés az amúgy is meglévő hőhidak hatását viszont jelentősen növelheti!

A szigetelés után azonban nem szabad elfelejteni, hogy a lakásban egészséges páratartalmat kell biztosítani, nem szabad mellőzni a szellőztetést sem!